Természetesen nem indulhat több változás nélkül a 2025-ös esztendő sem. Ami munkavállalói szempontból a legfontosabb, hogy 9 %-kal nőtt a minimálbér, 7 %-kal a garantált bérminimum január elsejétől. Jelentősen módosult az Ügyfékkapu rendszere, bevezetésre került a munkáshitel és a fiatalok lakhatási támogatása, egy éven belül pedig megduplázódhat a családi adókedvezmény mértéke.

Minden évben a legfontosabb kormányzati döntés, ami sok embert érint közvetlenül és közvetve is, az a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Ráadásul tavaly év végén egy komplex, hároméves megállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek. Az alku része, hogy ezek most kisebb mértékben nőnek, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet remélhetőleg kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal. A megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik. Az előbbi nettója 193.400 Ft, az utóbbié 232.000 Ft.

Nem lesz olcsó viszont a banki szolgáltatás, ami rengeteg embernek okoz többletkiadást havonta. Év elsejétől kezdve ugyanis emelkedtek, illetve legkésőbb február elsejétől emelkednek a költségek ebben a szférában, miután nőtt a tranzakciós illeték. Ennek hatása csak azért nem jelent meg idáig, mert 2024. december 31-ig díjemelési stopot rendelt el a kormány. Az elmúlt hónapokban mindenesetre egymás után jelentették be a pénzintézetek, hogy a moratórium után áthárítják az ügyfelekre a megemelkedett költségeket.

A benzinkutak is 10-11 százalékos üzemanyagár-növekedést hajtottak végre az inflációkövető adóemelésre hivatkozva. Ezzel párhuzamosan, ha minimálisan is, de az autópályadíjak a növekdtek 3,4 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy D1 kategóriában a heti, 10 napos jogosultság 6400 forintról 6620 forintra, az éves 57 260 forintról 59 210 forintra, a vármegyematrica pedig 6600 forintról 6890 forintra változott. A dohánytermékek jövedéki adója is több lett, ennek megfelelően 9,5 százalékos emelkedéssel lehet számolni a cigaretta esetében.

Január elsejétől újdonságok is bevezetésre kerültek a kormány által, melyek elsősorban a fiatalokat érintik. Ilyen a munkáshitelt, amit azok a 17 évesnél idősebbek és 26 évesnél fiatalabbak vehetnek majd fel, akik nem jogosultak diákhitelre, és a középiskola elvégzése után nem tanultak tovább, hanem munkába álltak, és legalább heti 20 órában dolgoznak alkalmazottként vagy vállalkozóként. A hitel maximális összege 4 millió forint, a futamideje 10 év. Kamatmentes, ha a fiatal legalább öt évig Magyarországon marad. Ez alatt a gyermekvállalás további kedvezményekre jogosít. Az elsőnél két évre fel lehet függeszteni a törlesztést. A másodiknál is jár ez az engedmény, ráadásul a fennálló tartozás felét el is engedik, a harmadik gyermek után pedig a teljes tartozást megszünteti az állam.

Fontos eleme a kormány 21 pontos új gazdaságpolitikai akciótervének a fiatalok megfizethető lakhatáshoz való jutásának támogatása. A jelenlegi, évi 450 ezer forintos munkáltatói támogatás megmarad, és azon felül legfeljebb havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forintig kedvező adózási szabályokkal albérleti vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalók részére a munkáltató. Fontos újítás, hogy január elsejével a Széchenyi-pihenőkártya egyenlege felhasználható lakásfelújításra 50 százalékig. Ezenfelül a kormány a kialakult online fogyasztói szokásokkal összhangban biztosítja, hogy a SZÉP-kártya a ne csak fizikai formában kerüljön kibocsátásra, hanem infokommunikációs eszközre is digitalizálható legyen.

A kormány a tervei szerint kettő lépésben, előbb 2025 júliustól, majd 2026 januártól, tehát egy éven belül megduplázza a családi adókedvezményt. Ez az egygyermekeseknek 10 ezer, a kétgyermekeseknek 40 ezer, míg a háromgyermekeseknek 99 ezer forinttal fogja növelni a családi bevételt a jelenlegihez képest. Természetesen attól függően, ki mennyit keres.

Az állampolgárok számára nagyon lényeges változás, hogy január 16-tól megszünik az Ügyfélkapu, ami lényegében első lépése lesz az állami szolgáltatások teljes körű digitalizációs folyamatának. Helyét az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság, azaz a DÁP veszi át. Emiatt például júliustól nem kell majd okmányirodába mennie annak, aki magánszemélyként Magyarországon forgalomban lévő, használt gépjárművet szeretne vásárolni vagy eladni. Az új rendszer használatához mind az autóeladónak, mind a vevőnek rendelkeznie kell államilag jóváhagyott elektronikus aláírással és DÁP-regisztrációval. 

Ami változást érdemes még megemlíteni mindenképpen, hogy január elsejétől Románia belépett a schengeni övezetbe, így elvileg határellenőrzés nélkül léphetjük át a magyar-román határt.