Első verseskötete jelent meg a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium 10. osztályos tanulójának, Holczer Dávidnak. A berzencei származású fiatal költő tehetségére már általános iskolás korában felfigyelt magyar tanára. Később kortárs költők is elismerően szóltak műveiről. Művei korát meghazudtoló, mély érzésekből fakadnak. A 34 verset tartalmazó kötet egy alkotói ciklust zár le.

A berzencei Holczer Dávidnak „Felívelő Lejtmenet” címmel megjelent az első verseskötete, amely 34 művet tartalmaz. A gyűjtemény nem teljesen magánkiadás, megjelenés előtt egy szűrésen esett át. A publikálást Dávid tavaly kezdte. A most megjelenő kiadvány egy korszakot zárt le a fiatal kora ellenére mély érzéseket megosztó költő életében.

Dávid általános iskolás korában kezdte el gondolatait versformába önteni. A berzencei származású fiú szárnypróbálgatásaira többen is felfigyeltek. Később saját kezébe véve sorsát, verseit megmutatta a kortárs irodalom kiemelkedő alakjainak, akik szintén elismerően nyilatkoztak műveiről.

A tehetséges diák jelenleg Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium 10. osztályos tanulója. Nagy öröm számára, hogy azok között a falak között töltheti mindennapjait, amelyek között egykoron nagy költőnk, Csokonai is élt és alkotott.

Dávid március 29-én, Kosztolányival egy napon, mondhatni jó csillagzat alatt született. Így lehetett volna ő is a példaképe, de versei mondanivalóját azonban leginkább Tóth Árpád egyik idézetével jellemezi: „ És úgy érzem, e fájó arcnak Nem lehet többé mosolya, mert ember vagyok én is, az isten véres gyilkosa”. A kötetet címadó verse a szerző lelkében dúló ellentétek kavalkádját mutatja be.